37. OTDK Humán Tudományi Szekció

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a legnagyobb országos egyetemi tudományos verseny, amelyen hagyományosan az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet hallgatói (oktatóink témavezetői támogatásával) is nagy számban szerepelnek. Az idei döntőnek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara ad otthont. Az előadások nyilvánosak, így minden érdeklődőt várunk a tagozati üléseken!

Már elérhető a Humán Tudományi Szekciójának pontos programja a tagozati beosztásokkal.

Idén először élő közvetítésben is követhető lesz az esemény egy része; ezt ezen a linken lehet majd elérni. (A felvételek nem lesznek visszanézhetők.)

A Humán Tudományi Szekció Facebook-eseménye

Az eredmények itt tekinthetők meg.

Hallgatóink előadásai tagozati beosztásuk szerint:

Régi magyarországi irodalom: április 15., kedd

• Biró Eszter: „Ha elveszek, hát elveszek!”. Retorikai bővítések Kákonyi Péter Az Ahasverus királyról és az istenfélő Hester királyné asszonyról való história című művében
• Helmrich Márton Tamás: Poétikai hagyományok és újítások Rimay János Balassi-epicédiumában – A zsűri különdíjában részesült

Klasszikus magyar irodalom: április 16., szerda

• Bencsik Rebeka Barbara: A mesenovella műfaja a századforduló magyar irodalmában
• Császár Klaudia: Orvosalakok a 19. század prózájában
• Fáy Lukács: A betyárkarakter megformálódása a 19. századi magyar nyelvű költészetben – A zsűri különdíjában részesült
• Kovács Előd József: Kemény Zsigmond és Horatius?
• Petrányi Nóra: „A mult idők bejárata/ Zöld fátyolos, selymes jövőbe…”: Czóbel Minka négy versének időfilozófiája
• Sitku Dorina: Térképzés Vajda Péter életművében. Pest-Buda megjelenése a Pesti levelekben

Modern magyar irodalom: április 16., szerda

• Dudra Zsófia: Veszed a jelet? - Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének interpretációja mint jelolvasás – Második helyezést ért el
• Faragó Vivien: Átcsúszni a köztesbe. A transzcendenciatapasztalat Nádas Péter prózájában 
• Kőhegyi András: Tér és identitás Méliusz József Sors és jelkép című művében
• Varga Borbála Kincső: A fény, a vágy és a titok - Szabó Lőrinc transzcendens-keresésének három kulcsmotívuma

Kortárs magyar irodalom: április 16., szerda

• Kolozsvári Ákos: Életrajz és fikció viszonya Szabó Magda szövegeiben – Harmadik helyezést ért el
• Tarnai Csillag: A másik Buda – Ottlik Géza Buda című regénye az 1980-as évek politikai és társadalmi változásainak tükrében

Irodalomelmélet: április 16., szerda

• László István: Ismétlés és halmozás a rendszerváltás utáni magyar irodalomkritikai mezőben. Borbély Szilárd recepciója – Első helyezést ért el

Összehasonlító irodalomtudomány: április 16., szerda

• Lisztóczki Péter: A közép-európai léttapasztalat reprezentációi a térség kortárs prózájában – A zsűri különdíjában részesült
• Ortmann Anna: Intermediális szempontok Gulácsy Na’Conxypanban hull a hó festménye értelmezéstörténetéhez – Harmadik helyezést ért el
• Tóth Blanka: A mikszáthi anekdotikus hagyomány továbbélése Grecsó Krisztián Pletykaanyu című elbeszélésében

Gyermek- és ifjúsági irodalom: április 15., kedd

• Erdei Boglárka Andrea: Roald Dahl Charlie és a csokigyár című regényének cenzúrája – okai és hatásai
• Molnár Míra: ,,csak a neve marad itt belőle, én sem látom már olyan élesen a hosszúkás alakját” – Prózatechnikai megoldások vizsgálata Regős Mátyás Tiki című kisregényében – Harmadik helyezést ért el
• Olajos Anna: Speciális étkezés - speciális olvasmányok. Három gyermekkönyv olvasóközpontú értelmezése

Színháztudomány: április 16., szerda

• Balázs Bálint Tibor: Aiszkhülosz a kortárs színpadra lép. A Leláncolt Prométheusz adaptációs lehetőségei – Harmadik helyezést ért el
• Dezső Luca: A hiányzó szubjektum színrevitele: Szöveg, szubjektumábrázolás és a felkínált befogadási stratégiák elemzése Fekete Ádám Moby Dick, vagy a fehér bálna című előadásában
• Király Anna: Feminizmus és társadalomkritika két kortárs magyar előadásban
• Kovács Eszter: "Felbomlik", "darabokra hull". Az írás mint kép, szöveg és test Sarah Kane 4.48 Pszichózis című drámájában
• Németh Eszter: Színházi szökésvonalak. Állattá-leendés és az agambeni "nyitott" a Socìetas Raffaello Sanzio és Romeo Castellucci előadásaiban