A fordító és a fordítás a 20–21. századi magyar kulturális örökségben

A Pont Fordítva Kutatócsoport szervezésében sorra kerülő konferencia a fordítót egyszerre szövegalkotóként, kulturális közvetítőként és társadalmi szereplőként teszi láthatóvá, és a kánonok, intézmények, műhelyek, médiumok és politikai struktúrák metszéspontjaira összpontosítva azt vizsgálja, hogyan formálja a fordítás a magyar kulturális emlékezetet és irodalmi nyilvánosságot. Az előadások azt a kérdést járják körül, hogy a fordítás mint intézményes, politikai, társadalmi és poétikai gyakorlat miként alakítja a magyar kulturális emlékezetet és irodalomtörténetet. Középpontba kerülnek a döntési helyzetek és kényszerek, amelyek között fordítások születnek: a kiadói és kultúrpolitikai elvárások, a kánonképzés látható és rejtett mechanizmusai, a műfaji hierarchiák (például a krimi, a tudományos fantasztikus irodalom vagy a gyermekirodalom esetében). A panelekben felmerül az a kérdés is, hogy mikor válik a fordítás kreatív újraírássá, mikor dokumentumszerű közvetítéssé, és hogyan befolyásolja a szövegek kulturális jelentését a késleltetés, az újrafordítás vagy a közvetítő nyelvek használata.

A bemutatott fordítói életutak és esettanulmányok nemcsak önálló történeti portrékként értelmezhetők, hanem egy nagyobb vállalkozás részeiként is: olyan tudásanyag épül belőlük, amely hozzájárul egy készülő digitális műfordítói adatbázis, a FordLEX megalapozásához. Ebben az értelemben a konferencia nemcsak értelmez, hanem archívumot is teremt: a fordítókat nem elszigetelt egyéni teljesítményekként, hanem kapcsolati hálókba, intézményi kontextusokba és hosszabb távú kulturális folyamatokba ágyazva teszi láthatóvá.

A konferencia absztraktfüzete itt elérhető, a programja itt vagy alább olvasható.

 

9:00–9:15 Megnyitó – Józan Ildikó

9:15–9:30 Projektbemutató – Scheibner Tamás: A digitális történeti műfordító adatbázis, a FordLEX

 

9:30–10:45 Fordítás mint kulturális gyakorlat

Szekcióvezető: Kutasy Mercédesz

Józan Ildikó: „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…” A fordítás színterei és az irodalmi kánon a 20. század első felében

Thomas Cooper: A Másik reprezentációja vagy eltüntetése: a fordítás eltérő paradigmái az angol és a magyar irodalmi hagyományban

Benő Attila – Nagy Sándor István: „Azért tanultam ógörögöt, kínait, óegyiptomit és óperzsát, hogy ezekből az irodalmakból közvetlenül fordíthassak”. Franyó Zoltán műfordítói munkásságáról

Vita

10:45–11:15 Kávészünet

 

11:45–12:30 Fordítói szerepek és pályastratégiák

Szekcióvezető: Vincze Ferenc

Borgos Anna: „Életem zsúfolásig – margójelenségekkel. A lap maga – üres.” Szőllősy Klára műfordítói és személyes pályája

Balogh Magdolna: A műfordító Bojtár Endre: választások, mozgásterek

Polgár Anikó: „Aki tollammal tartom fenn magamat és családomat”. Észrevételek Devecseri Gábor fordításainak intézményi és életrajzi hátteréhez

Vita

12:30–13:30 Ebédszünet

 

13:30–15:00 Párhuzamos panelsáv I.

A1: Hozzáférés és kulturális beágyazódás

Szekcióvezető: Csehy Zoltán

Lukácsi Margit: Italo Calvino Magyarországon

Bognár Zsuzsa: Megkésett fordítás (Hatvany Lajos és Szőllőssy Klára)

Török Dalma: Az Igazság és módszer mint közvetítési teljesítmény

Vita

A2: Szövegláncok

Szekcióvezető: Polgár Anikó

Bartal Mária: Weöres Sándor Petrarca-fordításairól

Csúr Gábor Attila: Vértelen rezignáció. Søren Aabye Kierkegaard Félelem és reszketés című művének magyarországi integrációjáról

Péteri Vanda: Rémtörténet-e vagy Szörnyű história? – Tove Jansson Mumin-meséi magyarul

Smitnya Alíz Csilla: Edward Bellamy Visszapillantás című művének Radványi Dániel által készített fordítása az eredeti szöveg, illetve szövegek tükrében

Vita

15:00–15:30 Kávészünet

 

15:30–17:00 Párhuzamos panelsáv II.

B1: Fordítói műhelyek, hálózatok, ökoszisztémák

Szekcióvezető: Benyovszky Krisztián

Sohár Anikó: Egy műfaj meghonosítása fordítás útján: Galaktika (1972–1989)

Koósz István: „A föld költészete, a hold poézise és a cseresznyevirág lírája”. Arcképvázlatok a japán irodalom magyar fordítóiról

Rajsli Emese: Vajdasági magyar műfordítók/műhelyek

B. Kiss Mátyás: „Ilyen a jó mérnök”. Egy szabadkőműves vegyész mint zenei szakfordító és transzkulturális aktor: kísérlet Soltész Gáspár kapcsolati hálójának modellezésére

Vita

B2: Fordítói poétikák, szövegek, alkotásmódok

Szekcióvezető: Benő Attila

Csehy Zoltán: A kisajátítás művészete (Appropriation art, neoavantgárd és műfordítás viszonya Cselényi László műveiben)

Szávai János: A Camus–Gyergyai–Esterházy háromszög avagy a fordított szöveg mint intertextus

Kutasy Mercédesz: Orbán Ottó spanyol műfordításai

Varga P. Ildikó: Vikár Béla fordítói habitusa

Vita

9:00–10:30 Közvetítés és politikai struktúrák

Szekcióvezető: Pecsuk Ottó

Réthelyi Orsolya: „Beste vriend Theun”. Holland-magyar fordítás a huszadik század második felében és az ideológia szerepe az interperiferiális fordítási transzferben

Reichert Gábor: Turné. Déry Tibor 1963-as külföldi körútja és a nyugati Déry-kiadások

Horváth Lívia: Vér Andor munkássága: műfordítás és emigráció

Soós Anita: Harisnyás Pippi Magyarországon. Gyermekirodalom, kultúrpolitika és nonkonformitás a Kádár-korszakban

Vita

10:30–11:00 Kávészünet

 

11:00–12:30 Párhuzamos panelsáv III.

C1: Fordítási normarendek és kulturális státusz

Szekcióvezető: Bartal Mária

Imre Flóra: Horatius a Nyugatban

Katona Eszter: Miguel de Unamuno magyarul: fordítók, fordítások és újrafordítások

Molnár Krisztina Rita – Pecsuk Ottó – Zsengellér József: Az ökumenikus bibliafordítás kihívásai

Ferenczi Attila: A Kádár-kor ókori tárgyú műfordítássorozatai

Vita

C2: Láthatóság és szelekció a fordítói mezőben

Szekcióvezető: Virágh András

Benyovszky Krisztián: Ki a gyilkos? Ki a fordító? A fordító láthatósága a Rakéta Regényújság krimifordítási gyakorlatában

Panágl Zsófia Gabriella: A Tündérvásár című folyóiratban megjelenő fordított szövegek vizsgálata

Grégász Dorottya: „Ezeket a műveket minden intelligens embernek ismernie kell”. A Genius Könyvkiadó Nagy írók – nagy írások sorozata (1921–1928)

Vincze Ferenc: A marosvásárhelyi Igaz Szó folyóirat műfordításai

Vita

12:30–13:30 Ebédszünet

 

13:30–15:00 Fordítás mint társadalmi gyakorlat

Szekcióvezető: Józan Ildikó

Schiller Erzsébet: Az orosz fordítók hadifogoly-nemzedéke (I. világháború)

Virágh András: Kultúraközvetítő napszámmunkások (A magyar századforduló legolcsóbb könyvsorozatainak fordítói)

Scheibner Tamás: A fordító mint társadalmi szereplő

Vita

Zárszó