Kutatás

Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék kutatási tevékenysége

Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék kutatási tevékenysége

Hazai

Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK)

Az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) 1992-ben alakult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén. A budapesti, debreceni és pécsi, jórészt pályájuk elején álló irodalmárok közössége olyan szabad szakmai párbeszéd kereteit teremtette meg, amely elsősorban az irodalomelmélet strukturalizmus utáni irányzatainak kérdései köré szerveződött.

A közös munka, amely alapját eleinte a tagok írásainak megvitatása képezte, a magyar irodalomtudomány megújítására törekszik: egyrészt a nemzetközi kutatás irányzatainak meghonosításával és a magyar irodalomtudomány örökségének feldolgozásával foglalkozik, másrészt eredményeivel képviselni próbálja a magyar irodalomtudományt nemzetközi fórumokon is, eredményes munkakapcsolatot tartva fenn több külföldi kutatóval és intézettel.

A csoport fennállása óta a magyar irodalomtudomány egyik fontos műhelyévé vált. Nyilvános szakmai vitáin rendszeresen lát vendégül a csoporthoz nem szorosan tartozó kutatókat, szakértőket, valamint folyamatosan támogat és választ sorai közé tehetséges graduális és posztgraduális hallgatókat. A tagok, többségében egyetemi oktatók, az egyetemi oktatásban is közvetlenül kamatoztatni tudják a közös eredményeket. A kutatócsoport munkája 2001 óta többéves kutatási projektek köré épül.

Hálózati Kritikai Szövegkiadási Kutatócsoport

Az MTAELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport egyik legfontosabb feladata Kosztolányi Dezső összes művét egybegyűjtő, tudományos igényű (kritikai) kiadássorozat elindítása. A műhely az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodájának támogatásával, az ELTE Bölcsészettudományi Karának intézményi hátterével működik. Vezetője Szegedy-Maszák Mihály akadémikus-professzor, tagjai pedig különböző életkorú kutatók, egyetemi tanárok, valamint doktori iskolás és nappali tagozatos hallgatók is részt vesznek a munkálatokban.

Az életműsorozat elkészültéhez elengedhetetlen Kosztolányi minden egyes, életében megjelent, különböző műfajú, más és más helyeken (legtöbbször napilapokban és folyóiratokban) napvilágot látott írásainak összegyűjtése. A kutatócsoporton belül külön folyik ez a feltáró munka is, s az eredmények egy többkötetesre tervezett bibliográfiai sorozatban látnak napvilágot, párhuzamosan a kritikai kötetek megjelenésével.

A Kosztolányi kritikai kiadás munkálatai és az ezekkel szoros kapcsolatban lévő háttérkutatások kulturális örökségünknek nem pusztán a megőrzését, hanem az újragondolását, és a korábban elmaradt, filológiai jellegű kutatások (korszak, irodalom- és sajtótörténet) elvégzését, a könyvtárak mélyén heverő adathalmazok feltárását is célul tűzték ki.

A másság terei. Kulturális tér-képek, érintkezési zónák a kortárs magyar és román irodalomban és filmben (OTKA)

A kutatás az OTKA 112700-as támogatott nemzetközi projektje, amelyben Dr. Dánél Mónika vezetésével 22 kutató (szenior kutatók, graduális és posztgraduális diákok) vesz részt Magyarország három legnagyobb egyetemi központjának – a budapesti ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Tudományegyetem – képviseletében. Nemzetközi partnerünk a romániai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Film, Fotó és Média szakának Dr. Pethő Ágnes által vezetett kutatócsoportja.

A gazdasági globalizáció és a nyugati kulturális standardizáció hatásairól szóló diskurzusban a kelet-közép-európai országok kulturális alkotásai többnyire ismeretlen területként jelennek meg, és azzal szembesítenek, hogy a nyugati kulturális fogalmak nem alkalmazhatók teljes mértékben a térség alkotásaira. Kutatásunk az így keletkező elméleti hiátusra reflektál, és árnyalja azt, amikor a román partnerrel együtt az utolsó évtized magyar és román irodalmi és filmes alkotásainak értelmezésére vállalkozik,

a kulturális és esztétikai másság térbeli és térhasználati (rítusok, utazások, elvándorlások stb.) reprezentációira fókuszálva. Összehasonlító, az ún. „térbeli fordulat” (Spatial Turn) által kijelölt interdiszciplináris elméleti keretben a térhasználatot, az elmozdulást egyszerre vizsgáljuk az egyes alkotások témájaként, illetve vonatkoztatjuk metateoretikusan a fogalmak vándorlására, az interkulturalitásra és az identitás kérdésének megformálási, mediális módozataira. A nyelvi és vizuális reprezentációk paradigmatikus különbségeinek kutatása mellett a mobilitás, a trauma és az emlékezet helyeinek eltérő megjelenítésének politikai, gazdasági és szociológiai beágyazottságára is koncentrálunk a két ország irodalmi alkotásaiban és filmjeiben. A komparatív szemlélet által megkívánt, a román partnerrel folytatott elméleti dialógus, konzultáció és kölcsönös közvetítés segítségével egy olyan fogalmi apparátus létrehozására törekszünk, amely elősegíti a másság térbeli alakzatainak értelmezését a filmekben. A témák oktatása, workshopok, konferenciák és publikációk révén a projekt a „nyugati tekintet” reflektálásához, a szomszéd kultúrák egymást jobban értéséhez járulhat hozzá.

Az irodalomtudomány gyakorlattana. Digitális fordulat és társadalmi hasznosság (DAAD-PPP)

A természettudományokat évtizedek – legkésőbb B. Latour és S. Woolgar Laboratory Life (Princeton, 1979) c. kötete – óta kíséri módszertanainak és mindennapi tudományos gyakorlatainak kvázi-etnográfiai reflexiója. Ez a reflexió nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a természettudományok terén is viszonylagossá váljon a módszertani racionalitás és empirikus pozitivitás előfeltevése. Amíg ezek a vizsgálódások „science studies” néven önálló kutatási iránnyá fejlődtek (vö. pl. Ludwig Fleck, Hans-Jörg Rheinberger, Karin Knorr-Cetnia írásait), a szellem- és kultúratudományokban sokáig nem létezett ehhez hasonló kezdeményezés. Ezekben a tudományokban nem kezdték el leírni a saját tudományos gyakorlatokat emberi, technikai és mediális szereplők hálózatában végzett tudástermelésként.

Nemzetközi

International Comparative Literature Association

Feltöltés alatt.