Gergely Fórizs, Piroska Balogh, Katalin Bartha-Kovács and Botond Csuka (eds.): Ästhetische Kommunikation in Europa 1700–1850 / Aesthetic Communication in Europe 1700–1850

A német és angol nyelvű tanulmánykötet a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) című kutatási projektjének keretében 2022. május 26-27-én rendezett nemzetközi konferencia előadásai alapján készült. A szerkesztők a kutatócsoport tagjai: Fórizs Gergely, Balogh Piroska (ELTE BTK), Bartha-Kovács Katalin (SZTE BTK) és Csuka Botond (SZTE BTK).

A "hosszú 18. század" előtti autonóm esztétikai szemlélet még nem korlátozódott kizárólag a művészetek területére, hanem egy interdiszciplináris és nemzetközi kommunikációs gyakorlat megteremtésére törekedett. Ennek célja az emberek közötti egyetemes megértés előmozdítása volt, amely a korszak antropológiai kérdésfelvetéseivel és esztétikai eszményeivel összhangban formálódott. Ez a tanulmánykötet az esztétikai kommunikáció európai történetének izgalmas fejezeteit tárja az olvasó elé. Az első szekció tanulmányai az esztétikai tudásátadás elméleteivel foglalkoznak: bemutatják Shaftesbury és Addison interdiszciplináris (proto-) esztétikáját, Coleridge nyelvelméletét, valamint az esztétika, mint önálló diszciplína meghonosodását Franciaországban. A második rész két tanulmánya a képi kommunikáció témáját járja körül: Jean-Siméon Chardin és Caspar David Friedrich festményei révén emelik ki a vizuális kifejezés esztétikai jelentőségét. Ugyanebben a szekcióban olvashatunk Wieland híres műve, a "Herkules a válaszúton" képi és narratív motívumainak esztétikai hatásairól. A kötet harmadik szekciója két fontos irodalmi műfaj esztétikai kommunikációban betöltött szerepét vizsgálja. Az álomelbeszélések műfajának különböző változatai Johann Gottlob Krüger és Vörösmarty Mihály művein keresztül kerülnek reflektorfénybe. A kötet zárásaként pedig Eötvös József művészregényének, A Karthauzinak olyan értelmezése olvasható, amely új megvilágításba helyezi az esztétikai párbeszéd és az emberi fejlődés kapcsolatát. A tanulmányok betekintést nyújtanak egy olyan esztétikai diskurzus működésébe, amely az emberek nevelését és fejlődését az interszubjektív kommunikáció előmozdításával igyekezett megvalósítani. A kötet nem csupán történeti áttekintés, hanem a 18. század esztétikai gondolkodásának mai olvasata számára is új perspektívákat kínál.