Hermésztől Homéroszig – Krasznahorkai és az antikvitás
2026. május 19. 18:00
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4., A ép.)
2026. május 19. 18:00 -
ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4., A ép.)
A Krasznahorkai-év programsorozat Ferenczi Attila és Krupp József klasszika-filológusok előadásával folytatódik.
Krasznahorkai László írásművészetének egyik fontos sajátossága a különböző kultúrákra és azoknak is legnagyobb alkotásaira fordított intenzív figyelem. Az író több művében is kitüntetett szerepet kapnak az ókorhoz és a klasszikus műveltséghez kapcsolódó történetek és motívumok. Az előadás első részében Krupp József a szerző harmadik regényét, a Háború és háborút (1999) állítja középpontba, amelyben több szinten is meghatározóak az antik mítoszok és az ókori népek történelme. Húsz évvel e regény megjelenése után, Mindig Homérosznak című összművészeti alkotásában Krasznahorkai visszatért az antikvitáshoz, szövegszerűen is jelezve a két mű közötti kapcsolatot. Az előadás második részében Ferenczi Attila azt tárja fel, hogy a homéroszi világ mellett az eposzi hagyomány milyen vonatkozásait gondolja újra a szerző ebben a művében.
Az előadás ingyenes, de regisztrációköteles.
fotó: Tóth Viktória (Pesti Bölcsész Újság)
Ferenczi Attila az ELTE BTK Latin Tanszék egyetemi professzora. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–latin szakos tanári diplomát, ezt követően pedig ógörög filológusi végzettséget szerzett. Habilitációját 2010-ben nyerte el, 2025-ben pedig egyetemi tanárnak nevezték ki. Kutatási területei közé tartozik a római irodalom története, valamint a latin irodalmi nyelv fejlődése az Augustus-kortól az ezüstkor időszakáig.
Krupp József klasszika-filológus, kritikus, az ELTE Latin Tanszék adjunktusa. Kutatási területei közé tartozik a latin irodalom és azon belül kiemelten az Augustus-kor költészete, valamint a filológiaelmélet, különös tekintettel a klasszika-filológia módszertanára. Emellett a kortárs magyar líra poétikai-költészettörténeti megközelítésével is foglalkozik, hangsúlyosan az antik irodalom kortárs recepciójára összpontosítva.
