Zabán Márta vendégelőadása az aradi színházról

Mi a feladata a színügyi választmány bizottsága által kiküldött albizottságnak? Jóban van-e a színügy-gyámolító egylettel? És egyébként: van-e a büfének színháza a 19. században?

Az aradi színház 19. századi történetének forrásait kutatva három olyan intézményt találtam, ahol korabeli, eddig ismeretlen vagy feldolgozatlan színháztörténeti forrásokat őriznek: az Aradi Múzeum Clio épületének raktárhelyiségében lévő színháztörténeti anyag javarészt színlapokat, partitúrákat és szövegkönyveket foglal magába, az Arad-Mosóczi Református Gyülekezethez tartozó templom tornyában három szekrényben található rendezetlen, leltárba sem vett színháztörténeti anyag néhány drámakéziraton kívül leginkább Szendrey Mihály színigazgató levelezését, családi iratait, az ő igazgatói munkásságával kapcsolatos iratokat, színházi kimutatásokat, lajstromokat, fotókat, színlapokat tartalmaz. Egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezekben az intézményekben és épületekben színháztörténeti források találhatóak, helyi pletykák, sejtések nyomán elindulva bukkantam rájuk. A színház intézményi működésének iratanyagát az Arad Megyei Állami Levéltárban őrzik, a fondjegyzékből azonban ez nem derül ki, mert több fondban elszórva található, viszont tetemes mennyiségű dokumentumról van szó: többek között a színházi intézményes adminisztráció anyagának egy része, a városi törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek, a színház felépítésének, valamint leégése utáni felújításának az iratanyaga is itt található.

Az előadás a dokumentumgyűjtemény feltárásának színház-, irodalom- és társadalomtörténeti következményeit mutatja be.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!