Kulcsár-Szabó Zoltán az MTA levelező tagja

A Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A közös akadémiai jelöltlistára idén 136 kutató került fel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt kutatója nyerte el a rendes tag címet, hatan levelező tagok lettek. A választás háromévenként történik, legutóbb 2022-ben választott új akadémikusokat az Akadémikusok Gyűlése.

Intézetünkből május 7-én levelező taggá választották Kulcsár-Szabó Zoltánt. Az Akadémia Alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

Alább olvasható a Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben megválasztott tagjait részletesen bemutató kiadvány róla szóló fejezete; a teljes kötet ide kattintva tekinthető meg. Az ELTE összes érintett kutatójáról szóló hír itt olvasható.

Bemutató

Kulcsár-Szabó Zoltán 1973-ban született Budapesten. 2013 óta az MTA doktora. Az ELTE professzora, az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője. Az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának elnökhelyettese. Szűkebb szakterülete a 20–21. századi magyar irodalom, különösen a líratörténet komparatív vizsgálata, valamint az irodalomelmélet.

Metapoétika című líraelméleti munkája (2007) és a modern lírával, mindenekelőtt Szabó Lőrinccel (Tükörszínjátéka agyadnak, 2010), illetve a közelmúlt költészetével kapcsolatos kutatásai meghatározónak bizonyultak a modern líra alakulástörténetéről alkotott újabb elképzelésekben, valamint jelentős hatással voltak a szövegértelmezés kortárs gyakorlataira. A poszthermeneutikai irodalomelmélettel foglalkozó munkái alapvetően járultak hozzá több irányzat, például a dekonstrukció nyelvszemléletének, filozófiai hátterének feltérképezéséhez és a kultúraelméleti fordulat aktuális fejleményeinek megértéséhez. Érdeklődési területe kiterjed az irodalomelmélet és a filozófia határterületeire is: könyvet írt Martin Heidegger filozófiájának irodalom- és kultúraelméleti aspektusairól (Szinonímiák, 2016), A gondolkodás háborúi című munkájában (2014) pedig a 20. századi irodalom és filozófia fontos politikaelméleti vonatkozásait tárgyalta. 11 könyve, közel 400 tudományos közleménye jelent meg, 20 kötetnek volt szerkesztője. Nemzetközi publikációi angol, horvát, német, szlovák és spanyol nyelven jelentek meg. Összes független hivatkozásainak száma 1690, h-indexe 15. Tizenkét hallgató szerzett doktori fokozatot a témavezetésével.

Ajánlók:

Bollobás Enikő, az MTA levelező tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Dávidházi Péter, az MTA rendes tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Kecskeméti Gábor, az MTA rendes tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya