Szervezeti és működési rend

Intézeti SZMR

Intézeti SZMR

A MAGYAR IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI INTÉZET
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

Az intézet neve

1. § Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Institute of Cultural Studies and Hungarian Liteterature

Az intézet szervezeti felépítése

2. § Az intézet az alábbi szervezeti egységekből épül fel:

Régi Magyar Irodalom Tanszék XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék Tanárképzési Munkacsoport Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtára

Az intézet

3. §

(1) Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, amely a kar által folytatott alap és mesterképzés, korábban hatályos képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, – egyetemi kar esetében – doktori képzés keretében

a) egy vagy több szakon,
b) ndokolt esetben egy szakon belül több tantárgy oktatási feladatainak ellátása és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési, valamint gazdálkodási jogkörrel felruházott önálló szervezeti egység, amely tanácsa és igazgatója által gondoskodik a hozzá tartozó tantárgyak oktatásának megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, illetve ezzel összefüggésben az intézeti belső struktúra működtetéséről és az intézetre kinevezett oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak foglalkoztatásáról.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján egy szakot több intézet gondoz, a Kari Tanács köteles szakgazdaként valamely szervezeti egységet, valamint szakigazgatóként valamely oktatót kijelölni.

(3) Az intézet létesítéséhez szükséges az oktatási és kutatási feladatainak ellátásában közreműködő tudományos minősítéssel rendelkező közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók minimális számának meghatározása, amelyre a karok saját szabályzatuk keretei között jogosultak.

(4) Az intézet

a) oktatási és oktatásszervezési tevékenységét Intézeti tanszékvezetők, valamint tantárgyfelelősök közreműködésével,
b) kutatási tevékenységét az oktatók kutatási feladatainak összehangolásával, továbbá kifejezetten e tevékenységre alkalmazott tudományos munkatársak közreműködésével,
c) oktatásigazgatási és gazdálkodási tevékenységét közvetlenül az intézetigazgató vezetésével és az Intézeti Tanács segítségével láthatja el.

(5) KSzMR. 1. § A karon intézetek, azokon belül intézeti tanszékek, központok és egyéb szervezeti egységek, továbbá kivételesen önálló tanszékek működnek. A Kari szervezeti egységek felsorolását a KSzMR 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) KSzMR. 2. § Intézetigazgatói és önálló tanszékvezetői megbízást habilitált egyetemi docens is elnyerhet.

(7) KSzMR. 3. § Az intézetigazgatói, önálló és intézeti tanszékvezetői megbízás legfel-jebb öt évre szólhat.

(8) KSzMR. 4. § Az intézet minimálisan 5 fő tudományos minősítéssel rendelkező, teljes állású, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatóval látja el feladatát, amelyből legalább 3 fő egyetemi tanár, vagy egyetemi docens

(9) KSzMR. 5. §. Ha egy szakot több intézet gondoz, a Kari Tanács az intézetigazgatók közös előterjesztése alapján jelöli ki a szakgazda szervezeti egységet, illetve a szakfelelőst.

Az Intézeti Tanács

4. §

(1) Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott vezető testülete. (2)  Az Intézeti Tanács dönt az intézet

a) oktatási-kutatási tevékenysége fejlesztésének irányairól,
b) szakmai tevékenységének tanévenkénti értékeléséről,
c) létszámgazdálkodásának elveiről, d) költségvetési keretének felosztásáról, illetve a felhasználásról szóló beszámoló elfogadásáról.

(3) Az Intézeti Tanács javaslatot tesz

a) a Kari Tanácsnak az intézeti struktúrára vonatkozó határozatára figyelemmel az Intézet által gondozott tantárgyak körére és annak módosítására – a korábban hatályos képzésben, – az alapképzésben (BA./BSc.), – a mesterképzésben (MA./MSc.);
b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére az érintett tantárgykör egyidejű meghatározásával, valamint a kar vezetője számára az Intézeti tanszékvezetői megbízásra,
c) az intézet által kizárólagosan gondozott szakon a képzés indítására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére,
d) idegen nyelven történő képzés indítására,
e) új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozók álláshely létesítésére,
f) kitüntetések adományozására,
g) a Professor Emeritus, a magántanári, a címzetes egyetemi és főiskolai tanári és docensi, a mestertanári, mesteroktatói cím adományozására,
h) „tiszteletbeli doktor és professzor” cím adományozására.

(4) Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít

a) olyan szakokon a képzés indítása, szüneteltetése és megszüntetése tárgyában, amelyben az intézet közreműködik,
b) az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról intézeti igazgatóhelyettes megbízásáról,
c) a kar vezetője vagy a Kari Tanács által kezdeményezett kérdésekben.

(4) KSzMR. 6. § (1) Az Intézeti Tanács az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakon túl

a) javaslatot tesz egyetemi tanári, docensi pályázatok meghirdetésére, egyetemi oktatói és kutatói kinevezésekre,
b) véleményt nyilvánít az intézetigazgatói és az Intézeti tanszékvezetői  pályázatról valamint az intézeti titkár személyéről,
c) a dékán kérésére véleményt nyilvánít a kari szabályzatokról, azok módosításáról, illetve a kart érintő egyetemi szabályzatok tervezeteiről.

(5) KSzMR. 6. § (2) Az Intézeti Tanács véleményét ki kell kérni a Kari Szervezeti és Működési Szabályzat (KSzMSz) tervezetéről. (5) KSzMR. 7. § Személyi kérdésekben az Intézeti Tanács titkos szavazással hozza meg határozatát. Az Intézeti Tanács tagsága

5. §

(1) Az Intézeti Tanács tagjai

a) az Intézetigazgató mint a tanács elnöke,
b) az Intézeti tanszékvezetéssel megbízott vezető oktatók,
c) az Intézet szervezeti és működési rendjében meghatározott számú, az Intézethez tartozó közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók és kutatók által választott oktató/kutató,
d) a HÖK által delegált, az Intézeti Tanács létszáma legfeljebb 1/3-ának megfelelő számú hallgatói képviselő
e) a nem oktatók-kutatók egy képviselője, ha az Intézetben a nem oktató-kutató dolgozók létszáma legalább 10 fő vagy meghaladja az Intézethez tartozó közalkalmazottak lét-számának 10%-át.

(2) Az Intézeti Tanács létszáma

a) Az Intézeti Tanács létszáma 18 fő.
b) A 18 főből 6 hallgatói képviselő, 12 fő az oktatók és a nem oktató alkalmazottakat képviselő(k)  összesített létszáma.
c) A választott oktatók létszáma mindig annyi, amennyi a nem hallgatói tagok 12 fős össz-létszámának eléréshez szükséges.
d) A Intézeti Tanács tagjainak megválasztásakor két póttagot is meg kell választani arra az esetre, ha az Intézeti Tanács létszámát a két választás között az arányos képviselet megőrzése érdekében növelni kellene.
e) Amennyiben az arányos képviselet megőrzése a választott oktatói képviselők létszámának csökkentését követeli meg, annak az oktatói képviselőnek az intézeti tanácsi tagsága szűnik meg, aki a választáskor a legkevesebb szavazatot kapta. Ha a későbbiek során az Intézeti Tanács választott oktatói képviselőinek létszámát az arányos képviselet elvének érvényesülése miatt ismét növelni kell, az adott oktató tagsága - a megválasztott póttagokat megelőzve -  újra érvénybe lép.

(3) KSzMR. 8. § (2) Az Intézeti Tanács tagjainak megválasztását a dékán a Kari Tanács tagjainak megválasztásával egyidejűleg írja ki. Az Intézeti Tanács választott tagjának mandátuma 3 évre szól.

(4) KSzMR. 8. § (3) Az Intézeti Tanács tagjainak egyharmada hallgató, akiknek delegálási módjáról a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya rendelkezik.

(5) Az Intézeti Tanács ülésére ha annak napirendjén gazdasági tárgyú előterjesztés is szerepel, tanácskozási joggal meg kell hívni a Kar gazdasági vezetőjét. Az Intézetigazgató az Intézeti Tanács ülésére bárkit meghívhat, akinek részvételét a napirendi pont tárgyára tekintettel indokoltnak tartja.

Az Intézeti Tanács ügyrendje

6. §

(1) Az Intézeti Tanácsot az intézetigazgató hívja össze félévenként legalább kétszer.

(2) Az Intézeti Tanácsot 15 napon belül össze kell hívni, ha azt valamely intézeti tanszékvezető, vagy a kar vezetője vagy a tanács tagjainak legalább egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.

(3) Az Intézeti Tanács ülései az intézethez tartozó oktatók, kutatók egyéb alkalmazottak és hallgatók számára nyilvánosak., azokról jegyzőkönyv készül. Az Intézeti Tanács jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának az ok és cél megjelölésével előterjesztett indítványára zárt ülést rendelhet el, de az ülésen hozott határozatok minden esetben nyilvánosak, azokat az ülést követően meg kell küldeni a dékánnak, illetve az intézet vagy a kar honlapján és/vagy a helyben szokásos más módon közzé kell tenni.

(4) Az Intézeti Tanács üléséről a tagokat legkésőbb az ülés előtt 5 munkanappal értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell a napirendhez kapcsolódó előterjesztések szövegét.

(5) Az Intézeti Tanács határozatait az intézet hivatalos honlapján közzé kell tenni.

7. §

(1)    Az Intézeti Tanács a kari szabályzat keretei között maga tesz javaslatot szervezetének és működésének Kari Szervezeti és Működési Szabályzatban történő meghatározására, melyet a kar vezetője hagy jóvá.

(2)    A Kari Szervezeti és Működési Szabályzatnak az intézetre vonatkozó részében rendelkezni kell különösen:

a) az intézet oktatási feladatairól, azon szakok és/vagy tantárgyak felsorolásáról, amelynek az intézet a szakgazdája, az intézeti tanszékekről, valamint az általuk gondozott tantárgyak köréről, (3) KSzMR. 9. § Az egyes intézetek által gondozott szakok listáját a KRSzM 2. melléklete tartalmazza.
b) az Intézet szervezeti és irányítási rendjéről, az intézetigazgató, és az intézeti tanszékvezető jogairól és kötelezettségeiről,
c) az Intézeti Tanács által létrehozott bizottságok megnevezéséről és feladatának meghatározásáról,
d) az intézetigazgató-helyettes megbízásáról és felmentéséről,
e) az intézeti tanács ülésén részt vevő állandó meghívottak köréről.

(4) KSzMR. 10. § (1) Az Intézeti Tanács a jelen szabályzat keretei között három hónapon belül javaslatot tesz saját szervezetének és működésének rendjére, amelyet jóváhagyásra megküld a dékánnak.

(5) KSzMR. 10. § (2) Azon tantárgyakat/tanegységeket, amelyeknek az intézet a mindenkori érvényes akkreditációk eredményeképpen szakgazdája, az Egyetem hivatalos ETR-rendszerében szereplő mindenkori tantárgyak/tanegységek listája tartalmazza.

(6) Az Intézeti Tanács választott tagjainak megválasztási szabályai

a) A jelölő értekezlet elnöke az intézet igazgatója. A jelölő értekezletet az elnök hívja össze.
b) Az elnöknek a jelölő értekezlet összehívása előtt be kell szereznie az intézet közalkalmazotti státusszal rendelkező oktatóinak és kutatóinak névsorát. A listát az értekezlet előtt legkésőbb egy héttel az intézeti titkárság hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
c) A jelölő értekezlet választó és választható tagjai az intézethez tartozó közalkalmazotti jogvi-szonyban foglalkoztatott oktatói és kutatói.
d) A jelölő értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A határozatképességet az elnök köteles megvizsgálni.
e) A jelölő értekezleten legalább kettővel több jelöltet kell állítani, mint amennyi választott oktatói és kutatói helyet az intézet oktatói és kutatói betölthetnek, annak érdekében, hogy a két póttag is megválasztható legyen.
f) Ha a jelölő értekezlet nem határozatképes, azt nyolc naptári napon belül az elnök újból össze-hívja.
g) A jelölő értekezlet elnöke a megnyitás után részletesen tájékoztatja a gyűlés résztvevőit a jelölés és a szavazás rendjéről.
h) A jelöltté válás feltétele, hogy az érintett személy hozzájáruljon a jelöléséhez és megkapja a je-lenlévők legalább egyharmadának támogató szavazatát. A szavazás nyílt szavazással is történhet. A jelöltlista sorrendjét a szavazás eredménye alapján kell meghatározni.
i) A jelöltlista lezárását követően a jelölő értekezlet a jelöltlistán nem szereplő jelenlévők közül le-galább 2 tagú szavazatszedő- és szavazatszámláló-bizottságot választ. A bizottság elnökére és tagjára a jelölő értekezlet tagjai tesznek javaslatot.
j) A választásokat közvetlenül az eredményes jelölés után meg lehet tartani.
k) A választás titkos.
l) A szavazásra rendelkezésre álló idő leteltét követően a szavazatszedő- és szavazatszámláló-bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert jelölt/jelöltek a szavazatok sorrendjében foglalják el az intézeti választott tagi helyet/helyeket, illetőleg póttagok lesznek.
m) Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében a szavazást meg kell ismételni, ha az egyforma szavazatot kapott jelöltekkel az intézet túllépné a választható tagok számát.
n) A választás érvényességének feltétele, hogy a szavazásra jogosultak több mint fele szavazzon, és a megválasztottak megkapják az érvényes szavazatok több mint 50%-át.
o) A választást érvénytelenség esetén egy héten belül változatlan szabályokkal meg kell ismételni.
p) A szavazatszedő- és szavazatszámláló-bizottság a választás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a bizottság elnöke és tagja ír alá. A bizottság elnöke a jegyzőkönyvet megküldi a Dékáni Titkárságnak.

7) Az Intézeti Tanács nem oktató-kutató közalkalmazott tagjának megválasztási szabályai)

a) A jelölő értekezlet elnöke az intézet igazgatója. A jelölő értekezletet az elnök hívja össze.
b) A jelölő értekezlet választó és választható tagjai az intézethez tartozó nem oktató-kutató közal-kalmazottai.
c) A jelölő értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A határozatképességet az elnök köteles megvizsgálni.
d) A jelölő értekezleten legalább kettő több jelöltet kell állítani annak érdekében, hogy a egy póttag is megválasztható legyen.
e) Ha a jelölő értekezlet nem határozatképes, azt nyolc naptári napon belül az elnök újból össze-hívja.
f) A jelölő értekezlet elnöke a megnyitás után részletesen tájékoztatja a gyűlés résztvevőit a jelölés és a szavazás rendjéről.
g) A jelöltté válás feltétele, hogy az érintett személy hozzájáruljon a jelöléséhez és megkapja a je-lenlévők legalább egyharmadának támogató szavazatát. A szavazás nyílt szavazással is történhet. A jelöltlista sorrendjét a szavazás eredménye alapján kell meghatározni.
h) A jelöltlista lezárását követően a jelölő értekezlet a jelöltlistán nem szereplő jelenlévők közül le-galább 2 tagú szavazatszedő- és szavazatszámláló-bizottságot választ. A bizottság elnökére és tagjára a jelölő értekezlet tagjai tesznek javaslatot.
i) A választásokat közvetlenül az eredményes jelölés után meg lehet tartani.
j) A választás titkos.
k) A szavazásra rendelkezésre álló idő leteltét követően a szavazatszedő- és szavazatszámláló-bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert jelölt foglalja el az intézeti választott tagi helyet, a második legtöbb szavazatot kapott jelölt póttag lesz.
l) Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében a szavazást meg kell ismételni.
n) A választás érvényességének feltétele, hogy a szavazásra jogosultak több mint fele szavazzon, és a megválasztottak megkapják az érvényes szavazatok több mint 50%-át.
o) A választást érvénytelenség esetén egy héten belül változatlan szabályokkal meg kell ismételni.
p) A szavazatszedő- és szavazatszámláló-bizottság a választás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a bizottság elnöke és tagja ír alá. A bizottság elnöke a jegyzőkönyvet megküldi a Dékáni Titkárságnak.

Az intézetigazgató

8. §

(1) Az intézet igazgatói feladataival az egyetemmel teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, – főiskolai karon működő intézet esetében – habilitált főiskolai tanár bízható meg. A kari szabályzat lehetővé teheti az intézetigazgatói megbízást habilitált egyetemi docens részére is. Az intézetigazgatói megbízatás pályázat alapján 65 éves korig tölthető be.

(2) KSzMR. 11. § Intézetigazgatói feladatok ellátásával habilitált egyetemi docens is megbízható.

(3) Az intézetigazgatót a Kari Tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a kar vezetője bízza meg.

(4) A intézet igazgatójának megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az Intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb legfeljebb öt évre pályázat alapján többször megismételhető. Megbízatása idején az Intézetigazgató csak az egyetemen láthat el vezetői feladatot.

(5) A (3) bekezdésben írt megbízás időtartamának felső határát a kari szabályzat rövidebb időre is meghatározhatja.

(6) Az intézetigazgatói megbízás megszűnik:

a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével,
e) az intézet megszűnése vagy más intézettel történő egyesülése, illetve szétválása esetén.

Az intézetigazgató feladat- és hatásköre különösen

9. §

(1) Az intézetigazgató feladat- és hatásköre különösen

a) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése,
b) az intézet képviselete,
c) az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése,
d) intézeti tanszékvezető megbízásának, az egyes intézeti tanszékek által gondozott tan-tárgyak köre, annak módosítása meghatározásának kezdeményezése,
f) az Intézeti Tanács ülésének előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása,
g) az intézeti adminisztráció irányítása,
h) a felsőbb szintű szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása.

(2) Az intézet igazgatója irányítja az intézet személyzeti munkáját, ennek megfelelően gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt a jelen Szabályzatban (Foglalkoztatási Követelményrendszer) megillető jogokat, ennek keretében

a) az Intézeti Tanács véleményének ismeretében dönt az Intézet oktatóinak Intézeti Tanszékekre beosztásáról,
b) meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató-kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre,
c) javaslatot tesz a kar vezetője számára az igazgatóhelyettes személyére.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak előkészítésének szabályairól a kari szabályzat rendelkezik.

Az intézetigazgató-helyettes és az intézeti titkár

10. §

(1)    Az intézetigazgatót munkájában a kari szabályzatban meghatározott módon helyettes (helyettesek) és/vagy titkár segítheti.

(2) KSzMR. 12. § (1) Az intézetekben az igazgató munkáját intézetigazgató-helyettes(ek) és/vagy Intézeti titkár segítheti(k).

(3) KSzMR. 12. § (2) Az intézetigazgató-helyettesek száma legfeljebb kettő lehet, azok-ban az Intézetekben, amelyekben az oktatói létszám az 50 főt és a hallgatói létszám az 500 főt meghaladja.

(4) KSzMR. 12. § (3) Az intézetigazgató-helyettes az igazgatót akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti, a Kari Tanács ülésén azonban csak tanácskozási joggal vehet részt.

(5) KSzMR. 12. § (4) Azokban az intézetekben, amelyekben két fő kapott Intézetigazgatói megbízást, az általános intézetigazgató-helyettes jogosult az igazgató teljes jogkörű helyettesítésére.

(6) KSzMR. 12. § (5) Intézeti titkári feladatokkal oktató vagy kutató munkakörben foglalkoztatott személy, kivételesen PhD hallgató bízható meg. 2    A helyettes (helyettesek) személyére – az Intézeti Tanács meghallgatása után – az Intézetigazgató tesz javaslatot a kar vezetőjének. Igazgatóhelyettesi feladattal csak egyetemi vagy főiskolai tanár vagy egyetemi docens bízható meg. 3    Az igazgatóhelyettes az intézetigazgató általános és/vagy eseti felhatalmazása alapján az igazgató hatáskörében járhat el. Az igazgató és helyettese közötti munkaköri megosztást a Kari Tanács határozza meg.

Az intézeti tanszék és az intézeti tanszékvezető feladat- és hatásköre

11. §

(1) Az intézeten belül

a) a korábban hatályos képzés rendszerében a képesítési követelményekben meghatározott egy vagy több szigorlati és/vagy záróvizsga tárgy és az ezekhez kapcsolódó más tan-tárgy oktatási feladatának ellátására vagy
b) alapképzésben (BA/BSc) és/vagy mesterképzésben (MA/MSc) a kiadott képzési és kimeneti követelményekben meghatározott alapozó vagy törzstantárgy, kötelezően választható kollégium és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására Intézeti Tanszékek működnek.

(2) Az intézeti tanszék az (1) bekezdésben meghatározott oktatási feladatokon túl közreműködik a PhD képzésben akkreditált Doktori Program, Doktori Iskola, vagy PhD szigorlati tárgy oktatásában is.

(4) Az intézetigazgató javaslatára az Intézeti Tanács egyes kutatási feladatok ellátását az intézeti tanszékre bízhatja.

(5) Az intézeti tanszék

a) végzi a rábízott tantárgyak oktatását,
b) biztosítja az számonkérést,
c) intézi az ezekkel kapcsolatos, hallgatókat érintő, a tanulmányi osztályok hatáskörébe nem tartozó tanulmányi ügyeket.

(6) Az intézeti tanszék által használt infrastruktúrát és az intézeti tanszék működéséhez szükséges adminisztrációt az Intézet biztosítja.

(7) Az intézeti tanszéket a tanszékvezető irányítja. A tanszékvezetői megbízásra az Intézetigazgató javaslatára a kar vezetője belső pályázatot ír ki. Intézeti tanszékvezetői megbízás adható az adott intézetbe kinevezett, teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi vagy főiskolai tanárnak, egyetemi docensnek – főiskolai karon működő Intézetben kivételesen – doktori fokozattal rendelkező főiskolai docensnek. Az intézeti tanszékvezetői megbízatás legalább három, legfeljebb öt évre adható, és 65 éves korig látható el, és belső pályázat útján többször megismételhető.

(a) KSzMR. 13. § (1) Az intézeti tanszék vezetésére kiírandó pályázatra az intézetigazgató a vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal korábban javaslatot tesz a dékánnak.
(b) KSzMR. 13. § (2) Ha az intézetigazgató határidőre nem tesz javaslatot a vezetői pályázat kiírására és a szervezeti egység megszüntetését sem kezdeményezi, a pályázat kiírásáról a dékán gondoskodhat.
(c) KSzMR. 13. § (3) A vezetői megbízások lejártáról a dékán hat hónappal korábban értesíti az intézetigazgatót.

(8) Az (6) bekezdésben írt megbízás időtartamának felső határát a kari szabályzat rövidebb időre is meghatározhatja.

(9) A beérkezett pályázatokat az Intézeti Tanács bírálja el, és tesz javaslatot a kar vezetőjének a megbízás kiadására. Az Intézeti Tanács a javaslat meghozatala előtt köteles az érintett intézeti tanszékhez tartozó közalkalmazottak álláspontját megismerni. A kar vezetője a Kari Tanács véleményének ismeretében adja ki a vezetői megbízást.

(10) Az intézeti tanszékvezető feladat- és hatásköre

a) javaslatot tesz a tanszék által gondozott tantárgy (tantárgykör) oktatási programjára (elő-adás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra),
b) javaslatot tesz az Intézet igazgatójának az oktatási feladatot ellátó Intézeti munkatársak személyére, illetve külső óraadók megbízására az oktatói-kutatói követelményrendszer rendelkezéseire és az ellátandó óraszámra és kapcsolódó oktatási feladatokra figyelemmel,
c) közreműködik az oktatók, kutatók és nem oktató-kutató dolgozók minősítésében,
d) meghatározza és ellenőrzi az egyes oktatók konkrét tanévi/félévi oktatási feladatait,
e) javaslatot tesz, illetve közreműködik az Intézet kutatási feladatai meghatározásában és ellátásában,
f)  megszervezi a hallgatók tanulmányi munkájával összefüggő oktatási, vizsgáztatási és más, a tanulmányi osztályok hatáskörébe nem tartozó feladatokat, és ezzel összefüggésben gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket valamely szabályzat vagy az Intézetigazgató rá ruházott
g) megbízásának lejártakor beszámol az Intézeti Tanácsnak.

(11) A Intézeti tanszékvezető a (9) bekezdésben meghatározott feladatait az Intézeti Tanszékhez rendelt oktatók, kutatók és nem oktató-kutató dolgozók közreműködésével látja el a 25. §-ban foglalt rendelkezésekre figyelemmel

Az intézet további belső tagolódása

12. §

(1) Oktatási, oktatásszervezési és szolgáltató feladatok egyidejű ellátására a kari szabályzatban az intézeten belül nem önálló szervezeti egységként központ hozható létre.

(13) Az intézet meghatározott oktatási vagy kutatási feladatra és/vagy meghatározott időre szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportokat (szakcsoport, kutatócsoport) is létrehozhat.

(14) Azintézetigazgató az intézetre kinevezett teljes munkaidőben foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező oktatók közül tantárgyfelelőst jelölhet ki az intézet által alapképzésben (BA/BSc) és/vagy mesterképzésben (MA/MSc) a kiadott képzési és kimeneti követelményekben meghatározott törzstantárgynak és/vagy záróvizsgatárgynak nem minősülő egyéb tantárggyal/tantárgyakkal kapcsolatos oktatási és oktatásszervezési feladatai ellátása megszervezésére, ha azok gondozása intézeti tanszék nem biztosítható.

(15) A tantárgyfelelős oktató feladatait az Intézetigazgató irányítása és ellenőrzése mellett, az általa megállapított feltételek szerint látja el.

13. §

(1) Az intézet keretében folyó kutatási és kutatásszervezési tevékenységet az intézetigazgató koordinálja. Az intézetigazgató e hatáskörét az intézet keretében foglalkoztatott vezető oktatóra vagy vezető kutatójára (tudományos tanácsadó, főmunkatárs) átruházhatja. Kutatással összefüggő pályázat benyújtására – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – oktató, kutató csak az Intézetigazgató jóváhagyásával jogosult. A pályázat benyújtásának feltétele a kar által kiadott befogadó nyilatkozat és a kar gazdasági vezetőjének ellenjegyzése. Az elnyert pályázati támogatás terhére történő foglalkoztatást az Intézetigazgató a témavezető véleményének ismeretében kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál (kari vezető vagy rektor).

(2) KSzMR. 14. § Az elnyert pályázati támogatás terhére történő foglalkoztatást az Inté-zetigazgatónak és az önálló tanszék vezetőjének a rektori kinevezési hatáskörbe tartozó alkalmazások esetében is a dékánnál kell kezdeményeznie. A (2)-(3) bekezdésben meghatározott alkalmazás a kutatási feladatra és a kutatás idejére szóló határozott időre történhet a pályázatban biztosított bérfedezet terhére.

14. §

(1)    Az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése az intézetbe történik (munkavégzés helye).

(2)    Az intézetigazgató – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az intézeti tanszékvezetővel egyeztetve tanévenként (indokolt esetben félévente) a munkaköri leírásban határozza meg, hogy az adott oktató, kivételesen kutató milyen oktatási feladatot és mely professzúrához vagy Intézeti Tanszékhez rendelve (beosztva) köteles ellátni.

(3)    Az intézet kutatói munkakörbe tartozó alkalmazottainak feladatát az Intézet igazgatója a munkaköri leírásban határozza meg és az alapján ellenőrzi.

(4)    Az intézetbe kinevezett tanárok (mérnöktanár stb.) feladatait az intézet igazgatója a munkaköri leírásban határozza meg és az alapján ellenőrzi.

(5)    Az intézetbe kinevezett nem oktató-kutató közalkalmazottak feladatait az Intézet igazgatója a munkaköri leírásban határozza meg és annak alapján ellenőrzi.

 

Jóváhagyzta az Intézeti Tanács 2007. december 5-i ülése.